Potomitan

Site de promotion des cultures et des langues créoles
Annou voyé kreyòl douvan douvan

Dikté kréyol

(donnée samedi 26 octobre 2014 à Trinité)

Té ni an travay Tilann té bien enmen fè. Sé té travay-la matant-li té ka ba'y fè chak bonmaten, lè i té pou endé´y penyen épi abiyé pou mété gran-wob li a. I té ni gran-wob swa, gran-wob koton, douyet, gol, jipon, madras, foula, tout kalté....Pa té mantjé'y ayen.

Lavandez-la, pò malérez, pa té mantjé travay. I té blijé monté twa fwa pa simenn lariviè Basignak, lavé tout rad Man Emil; lariviè Lépinet ki té ka travèsé lanbouk-la pa té asé pwop pou'y. Erezman, i té ni an tilbiri ki té ka mennen'y ek ritounen chèché'y.

Pli gran plézi Tilann, sé té chwézi bijou Man Emil té lé mété, kisiswa pou sòti, kisiswa  pou rété lanmézon, oben pou risivrè moun lakay-li. Matant-li pa té ka dòmi épi bijou, sof épi alians-li, men dépi i té lévé an kabann, benyen, abiyé, i té ni tout kalté bijou anlè'y.

Afos-afos, Tilann té osi fini pa konnet kisa té vé di zafè maré tet-la épi yonn oben pliziè bout an tan Sen-Piè. An bout té vé di, tjè-mwen lib, man sé an jennfi. Dé bout, tjè-mwen pri, pa bòdé menm, man fiyansé oben mayé. Twa bout, tjè-mwen pri, men ou pé tanté chans-ou kanmenm. Kat bout, tjè-mwen wouvè pou tousa ki lé. Sé moun-taa yo té ka kriyé yo matadò oben fanm titàn.

Extrait de: Hugues Barthéléry, Neg-zabitan an, 2013

boule

Viré monté